Néhány éve készült Naptarisznyánk számunkra ezt a jelentést hordozza:
A motívum középpontjában az EGY, maga a Mindenható jelenlétét kiemelve egy sejt található, mely aztán haladva kifelé, osztódik. Az ÉLET fejlődése megindul, amint a magzat fejlődik az anyaméhben, világrajön, s megkezdi útját itt a Földön. A két volnal közti sok apró merőleges vonal egyes nomád népeknél az út jelképezője. Ezek a kis "rubrikák" a KÖVEK. Az élet tehát járja útját, s elébe kerülnek a hegyek is, melyeket meg kell másznia. Ezeket szimbolizálják a következő sorban a hímzett kis háromszögek, csúcsok is.
A leány idővel nővé érik. Asszonyok kézenfogva a következő motívum. A közösség, egymás segítése, megsegítése jelenik meg itt. Az asszonyok szemlélése közben láthatjuk, hogy az új élet már elindult. ÁLDOTT állapotba kerülve az ÉLET maga is életet ad. (Az asszonyok feje és teste rajzolódik ki az egyszerű motívumban, testükben a kör a MAG, az új élet.)
A motívum pedig végtelen lehetne. Az új élet ismét a maga ÚTjára lép.
A motívum tehát az élet körfogását, s leginkább a női élet titkát rejti magában.
